A jelenlegi bizonyítékok szerint a bélben élő mikroorganizmusok anyagcseretermékei, az immunrendszer közvetítésével zajló jelátvitel, a neuroendokrin szabályozás és a bolygóideg (nervus vagus) útján közvetlen idegi inputok együttesen befolyásolják a stresszválaszt, a hangulatszabályozást és a kognitív funkciókat. E kapcsolat szerepét több nagy áttekintő munka is kiemeli, ugyanakkor a mechanizmusok és a klinikai transzláció pontos súlyai még tisztázásra szorulnak.  

Fő mechanizmusok: metabolitok, idegi és immuncsatornák

A rövid szénláncú zsírsavak (SCFA-k: acetát, propionát, butirát) a vastagbélben keletkeznek, és több úton hathatnak az agyműködésre. Egyrészt receptoraikon (FFAR2/3, GPR109A stb.) keresztül immun- és gliasejtek működését modulálják; másrészt kísérletes adatok szerint védik a vér–agygát integritását, ami a neuroinflammáció csökkentésén keresztül befolyásolhatja a viselkedést és a hangulatot.  

A bél és az agy közti „gyors” kommunikáció kulcseleme a nervus vagus. A vagális afferensek képesek közvetíteni a luminalis ingereket, mikrobiális termékeket és hormonális jeleket az agytörzsi magok felé; vagustonus-csökkenést írtak le több gyulladásos bélrendszeri kórképben, és preklinikai modellekben a vagus közvetítő szerepe feltétel a probiotikumok anxiolitikus/antidepresszív hatásához.  

A triptofán-anyagcsere a mikrobiom–mentális egészség tengely másik kulcspontja. A bélmikrobák hatnak a szerotonintermelésre és a kinurenin-út aktivációjára; depresszióban mind a szerotonerg jelátvitel, mind a gyulladás-vezérelt kinurenin metabolizmus eltérései hozzájárulhatnak a tünetekhez.  

Humán bizonyítékok: asszociációk és heterogenitás

Megfigyeléses vizsgálatokban többször leírták, hogy depressziós populációkban alacsonyabb a mikrobiális diverzitás és eltérő az egyes törzsek aránya, de a komponens-szintű eltérések nem minden tanulmányban konzisztensen ugyanazok. Egy friss metaanalízis vegyes, heterogén eredményeket talált a depressziós betegek mikrobiom-összetételében, ami módszertani különbségekre (mintavétel, szekvenálási platform, gyógyszerszedés, étrendi faktorok) is visszavezethető. Ezért az ok-okozati viszonyokat továbbra is óvatosan kell értelmezni.  

Beavatkozások: probiotikumok, prebiotikumok és FMT

Randomizált, kontrollált vizsgálatok összegzései szerint a probiotikumok (és kisebb mértékben a prebiotikumok) átlagosan kismértékű–közepes tünetcsökkenést hoznak depresszió és szorongás esetén, különösen, ha azokat antidepresszívumokhoz adjunktívan alkalmazzák. A hatás nagysága mérsékelt, faj- és törzs-specifikus lehet (pl. Lactobacillus, Bifidobacterium kombinációk), és a vizsgálatok heterogének; mindez a célzott, „precíziós pszichobiotikumok” irányába mutat.  

A székletmikrobiota-transzplantáció (FMT) a mikrobiom radikálisabb átformálását célozza. Míg major depresszióban a kettős-vak, kismintás próbák elsődlegesen a megvalósíthatóságot és a biztonságot igazolták, újabb metaanalízisek a depressziós tünetek rövid–középtávú javulását jelzik – főként társult gasztrointesztinális kórképekben. Ugyanakkor a tartós hatás, az optimális donor–recepciensek illesztés és az alkalmazási út (endoszkópos/enema vs. kapszula) kérdései még nyitottak.  

Életmód és diéta mint modulátorok

Az étrend döntően formálja a bélökoszisztémát: a rostban gazdag, polifenolokban bő étrendi mintázatok növelik a SCFA-termelő fajok arányát és javítják a bél barrierfunkcióját, míg az ultra-feldolgozott ételek és a krónikus stressz a diszbiózis felé tolják a rendszert. A depresszió diétás intervenciókra adott válasza részben a mikrobiom-változásokon közvetítődik, ami alátámasztja a pszichiátriai ellátás életmód-komponenseinek jelentőségét.  

Korlátok és kutatási irányok

(1) Ok-okozat: bár állatkísérletekben a csíraszegény modellek és a mikrobiotatranszfer kísérletek viselkedéses fenotípusokat képesek átvinni, emberben az oksági bizonyítás még korlátozott. (2) Heterogenitás: diagnosztikus spektrum, komorbiditás, gyógyszerek, diéta, földrajzi különbségek torzíthatnak. (3) Mechanisztikus precizitás: a SCFA-k, a vagus, a kinureninút és az immunmoduláció relatív hozzájárulása betegenként eltérhet; valószínű, hogy több útvonal konvergál az egyéni kórlefolyásban. Ezek alapján a „one size fits all” mikrobiom-kezelések helyett személyre szabott, biomarker-vezérelt megközelítések tűnnek ígéretesnek.  

A rendelkezésre álló mechanisztikus és klinikai bizonyítékok alapján megalapozott az a következtetés, hogy a bélmikrobiom a mentális egészség jelentős modulátora, különösen a depresszió és a szorongás tekintetében. A jelenlegi humán adatok ugyan nem igazolják univerzálisan hatásos „mikrobiom-terápiák” rutinszerű alkalmazását, de valószínű, hogy (i) az étrendi–életmódbeli beavatkozások, (ii) jól megválasztott, törzs-specifikus probiotikumok adjunktív használata, és (iii) szelektált esetekben a mikrobiom-intenzív eljárások (pl. FMT) klinikailag releváns tünetcsökkenést hozhatnak. A következő lépés a diagnosztikus és prediktív biomarkerek (metabolitprofilok, vagustonus, kinurenin-út jelzői) integrálása a pszichiátriai gondozásba, hogy célzott, személyre szabott „precíziós pszichobiotikum” stratégiák valósuljanak meg.  

Hivatkozások

1. Loh JS et al. Microbiota–gut–brain axis and its therapeutic applications. 2024.  
2. Doenyas C. Gut–brain axis and neuropsychiatric health: recent advances. 2025.  
3. Silva YP et al. The Role of Short-Chain Fatty Acids From Gut Microbiota… 2020.  
4. Fock E et al. Mechanisms of Blood–Brain Barrier Protection by Microbiota… 2023.  
5. Bonaz B et al. The Vagus Nerve at the Interface of the Microbiota–Gut–Brain Axis. 2018.  
6. Lukić I et al. Tryptophan metabolites in depression: Modulation by gut microbiota. 2022.  
7. Gao M et al. Gut microbiota composition in depressive disorder: meta-analysis. 2023.  
8. Asad A et al. Effects of Prebiotics and Probiotics on Symptoms of Depression and Anxiety: Systematic Review.2025.  
9. Moshfeghinia R et al. Impact of probiotics, prebiotics, synbiotics on depression/anxiety: meta-analysis. 2025.  
10. Menni AE et al. Precision psychobiotics as adjunct therapy. 2025.  
11. Green JE et al. Feasibility, Acceptability, and Safety of FMT in MDD. 2023.  
12. Zhang TX et al. Clinical efficacy of FMT in alleviating depressive symptoms: meta-analysis. 2025.  
13. Cikk-összefoglaló: FMT – current evidence and applications. 2025.