Az ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás zavar) nem újkeletű jelenség: már több mint két évszázada leírták a tüneteit, és azóta a diagnosztika és a kezelés is sokat fejlődött.

Jelenleg egy komplex, az idegrendszer fejlődésének „sajátos” módjának értelmezzük, nincs egyetlen elfogadott meghatározó kialakító tényező vagy diagnosztikai módszer (pl. agyi képalkotó vizsgálat vagy laborvizsgálat), amely egyértelműen magyarázná, de egyre több bizonyíték kezdi alátámasztani a korai és a gyermek/serdülőkori, de akár felnőttkori anyagcsere-folyamatok (többek között a gyulladásos folyamatok, a nyomelemek elégtelen háztartása, az anya és a fejlődő magzat anyagcserezavarai, a bélflóra és a diéta, valamint a szülés körülményei, az idegi hálózatok fejlődésének és az idegsejtek energiaháztartásának zavarai stb.) lehetséges érintettségét, az egyik ígéretes terápiás beavatkozási és értelmezési keretként felmerülve a klinikai gyakorlatban is.

ADHD – genetikai háttér és prevalencia

Genetikai meghatározottság: Az ADHD örökölhetősége kb. 70–80%, tehát erőteljes a genetikai meghatározottság, az öröklés szerepe.

• Nem egyetlen gén felel érte, hanem számos, kis hatású genetikai variáns együttes hatásaként alakul ki, amelyek főként az agyi ingerületátvivő rendszerek (pl. dopamin, noradrenalin) működését befolyásolják. Ugyanakkor az utóbbi időben számos kutatás hangsúlyozza az idegsejtek hatékony anyagcseréjében (pl. dinamikus cukorfelvételében) megfigyelhető genetikai eltéréseket ADHD-ban.
• A genetikai hajlam mellett környezeti tényezők (pl. terhesség alatti dohányzás/alkohol, anyai pszichoszociális stressz, koraszülés, alacsony születési súly, anyagcserezavarok) is szerepet játszanak.

Prevalencia: Gyermekeknél kb. 5–7%, felnőtteknél 2–3% érintett.

• Fiúknál kb. kétszer gyakoribb, de a lányoknál gyakran aluldiagnosztizált, mert kevésbé hiperaktív, inkább figyelemhiányos formában jelentkezik.

Autizmus és ADHD együtt (komorbiditás)

Az ASD és az ADHD gyakran átfed, bár a DSM-IV idején kizáró diagnózis volt, a DSM-5 már lehetővé teszi a kettős diagnózist.

A kutatások szerint:

• ASD-ben szenvedő gyermekek 30–50%-ánál ADHD-tünetek is jelen vannak.
• ADHD-s gyerekek 15–25%-ánál megfigyelhetők autisztikus tünetek.

Genetikai vizsgálatok azt mutatják, hogy a két állapot részben közös genetikai és neurobiológiai alapokon nyugszik (pl. dopaminerg, szerotonerg és glutamáterg rendszerek, az agyi hálózati kapcsolódások eltérő fejlődési mintázatai stb.). Az új kutatási eredmények egyre gyarapodó bizonyítékai során pedig az anyai és a fejlődő gyermek mikrobiom (bél-agy tengely) eltérései és a mitokondriumok (a fejlődő és a felnőtt idegrendszert egyaránt érintő energiaháztartási zavarok) szerepe is egyre hangsúlyosabbá váltak.

Fokozhatja testi betegségek kialakulásának kockázatát (kutatások egész sora írja le az ADHD-ban és autizmus spektrumzavarban / Asperger-szindrómában – tehát neurodivergenciában – látható sokkal (akár 3-szor) nagyobb arányú metabolikus szindrómát, inzulinrezisztenciát, diabetest, elhízást, irritábilis bél szindrómát, glutén- és kazeinérzékenységet, valamint egyéb autoimmun betegségek, szív- és érrendszeri zavarok kialakulását), melyek nem voltak magyarázhatók pusztán a neurodivergencia miatti életmódbeli változással (tehát olyan gyermekeknél és felnőtteknél is megfigyelték, akik a szindróma ellenére egészségesen táplálkoztak, jól aludtak, vagy testmozgást végeztek stb.).

Gyakran társulhat figyelmi nehézséggel és az úgynevezett „végrehajtó funkciók” különböző mértékű érintettségével (pl. munkamemória zavarok, a fenntartott figyelem zavarai, a feladatindítás és végrehajtás/befejezés nehézségei, az idő felmérésének nehézségei, a priorizálás (súlyozás) nehézségei, figyelmetlenség munkahelyen vagy az emberi kapcsolatokban, anyagi nehézségek stb.), valamint hiperaktivitással / impulzivitással (mentális és kognitív szinten is, pl. pihenés és várakozás nehézsége, nyugtalanság, „nehezen leállítható” / cikázó gondolatok, alvászavar, impulzív vásárlás, ittas vezetés / gyorshajtás stb.), továbbá az érzelmi szabályozás nehézségeivel (dühkitörések, csalódottság, társuló viselkedési tünetek és hangulati hullámzás stb.), de a tünetek mindenkinél másképp jelennek meg.

Az ADHD-t mint klinikai szindrómát (tünetegyüttest) egy spektrumként értelmezzük, és ezen ismerünk figyelemzavar túlsúlyú (ADD) vagy hiperaktivitás túlsúlyú, valamint kombinált formákban (ADHD) megjelenő enyhe, középsúlyos vagy súlyos eseteket is.

Nőket és férfiakat körülbelül hasonló arányban érinthet.

Fontos tudni: nem egyszerű „lustaságról” vagy „neveletlenségről” stb. van szó, hanem egy idegrendszeri fejlődési zavarról, mely az esetek akár 75%-ában is áthúzódhat a felnőttkorra valamilyen formában, és amely diagnózist és kezelést igényel.

Az esetek döntő többségében a megfelelően megválasztott terápiás beavatkozások (lehetőség szerint személyre szabott és szakorvosi kontrollvizsgálatok mellett, körültekintően alkalmazott gyógyszeres terápia, kognitív/viselkedés- és egyéb pszichoterápiás illetve fejlesztő pedagógiai kezelések, valamint a diétás és életmód-változtatások) jelentős segítséget jelenthetnek, mind biológiailag („az idegsejtek tehermentesítése” által), mind mentálisan és az életminőség tekintetében, az egyén, valamint a család és a közösség szempontjából is.

Hogyan történik a diagnózis?

Az ADHD-t kizárólag szakképzett klinikus állapíthatja meg, lehetőség szerint minél részletesebb interjú és jól meghatározott objektív kritériumrendszer alapján – nem elég tehát pusztán benyomásokra, önkitöltős tesztekre, skálákra vagy agyi képalkotásra támaszkodni.

Klinikánkon az ADHD elsősorban pszichiátriai szakorvosi kritériumok alapján (tehát mint orvosi diagnózis) kerül megállapításra, opcionálisan kiegészítő vizsgálatokkal (neuropszichológia, anyagcsere, képalkotás stb.).

Hogyan vizsgáljuk klinikánkon?

• Klinikánkon a vizsgálatot és a terápiabeállítást, valamint a gondozást minden esetben az ADHD diagnosztikájában jártas pszichiáter szakorvos végzi, melynek részei:
• A) Pszichiátriai szakorvosi vizsgálat ADHD és autizmus spektrum irányában az aktuálisan elfogadott kritériumrendszer alapján (jelenleg a DSM 5. kiadása szerint, mely a világon mindenhol elfogadott pszichiátriai kritériumrendszert jelent). A két vizsgálatot minden neurodivergencia-fókuszú vizsgálatban elvégezzük.
• B) A teljes felnőttkori pszichiátriai kórképekre történő szűrővizsgálat és diagnosztika az aktuálisan elfogadott kritériumrendszer alapján (DSM-5), pl. hangulatzavarok (bipoláris spektrum, szorongásos zavarok, depresszió, személyiségzavarok, alvás- és evészavarok, egyéb impulzuskontroll zavarok, pszichotikus spektrum zavarok – szkizofrénia és egyéb pszichotikus állapotok –, demenciák stb.)
• C) A tüneteket „számszerűsítő”, a tünetek jelenlétét és azok súlyosságának meghatározását, valamint a gondozás során az állapot változásának nyomonkövetését segítő pszichometriai kérdőívek eredményeinek összegzése, kiértékelése és interpretációja.
• D) Terápiás javaslat, mely jelenti többek között a személyre szabott gyógyszeres terápiák beállítását és a diéták (makro- és mikrodiéta) javaslatát, kérés esetén dietetikus szakember által kiegészítő állapotfelmérés és gondozásba vétel (Kiss Virág / Biomteam – biomteam.com).
• E) Az opcionális (választható, „az ADHD diagnózisához nem kötelező”) vizsgálatok értékelése, összegzése és a szakvéleménybe foglalása.

Opcionális (választható) vizsgálatok ADHD-ban:

• A) Szülői konzultáció (30 perc, egy alkalom, telemedicina formában – a vizsgálat része, de opcionálisan kérhető, ingyenes).
• B) Neuropszichológiai szakvizsgálat ADHD és végrehajtó funkciók / egyéb memóriazavarok irányába (pl. Conners-féle fenntartott figyelem vizsgálat – CPT3 –, Borbély Csaba neuropszichológus, 90 perc, 50.000 forint, személyes formában).
• C) Laborvizsgálatok (az alapvető, általános nagy rutin labor és pajzsmirigyfunkciók mellett a vizsgálat során további kiegészítő vizsgálatokat javaslunk személyre szabottan, pl. autoimmun panel, pajzsmirigy és egyéb hormonrendszert érintő vizsgálatok, nyomelemek és ásványi anyagok, bél-barrier labor, mikrobiom diagnosztika, a krónikus alacsony intenzitású gyulladások és a stressz markerei stb.).
• D) Klinikai szakpszichológusi vizsgálat (személyiségzavarok és hangulatzavarok diagnosztikája, pl. MMPI-3, SCID-2 vizsgálatok, pszichoterápiás tanácsadás / indikációs beszélgetés, orientációs beszélgetés – 45.000 forint, 50 perc, személyes vagy telemedicina formában, pszichiátriai osztályos tapasztalattal rendelkező klinikai szakpszichológus által).
• E) Képalkotó vizsgálatok (pl. natív vagy kontrasztanyagos MR vizsgálat – Mind Brain-Gut Center, www.mind.hu).
• F) Egyéb szakorvosi vizsgálatok (pl. diabetológia / anyagcsere, neurológia, idegsebészet, kardiológia, bőrgyógyászat).
• G) Komplex táplálkozástudományi és gasztroenterológiai szakvizsgálatok (pl. mikrobiom diagnosztika és értelmezés – SGT –, barrier protokoll (bélfal áteresztő képesség és gyulladások vizsgálata), dietetikai állapotfelmérés és szaktanácsadás, Dr. Schwab Richárd gasztroenterológus, belgyógyász / Kiss Virág dietetikus / BiomTeam, biomteam.com).